Köszöntlek  Mátyus-község  weblapján

Tartalom

Mátyus Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2012.(II.15)

r e n d e l e t e

Mátyus Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I.

Bevezető rész

Mátyus Község Képviselőtestülete az Alkotmány 44/A.§.(1) bekezdés e./ pontja, és a (2) bekezdése , valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése és a 18. § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. §.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátyus Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4835. Mátyus, Petőfi Sándor utca 2. szám

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő- testületet a polgármester képviseli.

(5) A képviselő- testület hivatalos megnevezése: Mátyus Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(6) Illetékességi területe: Mátyus község közigazgatási területe.

5. A képviselő- testület hivatalának hivatalos megnevezése: Mátyus Község Önkormányzata Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

Jelképek

2. §.

(1)Mátyus község jelképei a községi címer és a községi zászló.

(2)Mátyus község címere:

A községi címer formája nem lehet azonos az állami címerrel.

A címer ábrázolás módja, szimbólumai:

a./ A címer alakja pajzs alakú, szabályos, több mezőre osztott.

b./A pajzs felső részén a XIV. században jobb és bal oldalt a kopjafa részére félkörív, alsó részén a XI. században a lovas rohamok miatt a ló nyakívét követő jobbra és balra ívelő bemunkálás került kialakításra. A pajzs belső felosztása egyedi a Portugál stílust közelíti meg. Alsó és felső mezejében a községre jellemző elemek kerültek elhelyezésre, míg ívet követő külső részén óarany szegély húzódik, mely a tisztaságot, gazdagságot és összetartozást hívatott jelképezni.

c./ A címer felső mezeje kék, mely az égboltot a tiszta vizű Tiszát tükrözi. Alsó mezejében a zöld félkör a tavasz, a megújulás, a növekvő élet jelképe. A nap és a hold az egységet a lovas kultúrájú népeket, a magyarságot jeleníti meg. A felső részben található bárány isten báránya, a reformációra, a református közösségre utal.

d./ Az alsó és felső mezőt hullámos fehér vonal választja el, mint tökéletesség, tisztaság, és fény megjelenítője.

e./ A címer alsó felének bal szélén piros mező a megélhetés, ugyanakkor az életet, de a halált is magába hordozza. Közepén földbe gyökerezett almafa a kötődést, a tájra jellemző tiszta gyümölcsöt az almát jeleníti meg.

f./ A címer alsó felének közepén református templomtoronnyal zöld mezőben, mint az előrehaladás és reformáció jelenik meg.

g./Az alsó fél jobb szélén szürke mezőben repülő parti fecske és gyurgyalag, kék mezőben hal a szürke szín a fásultságot, ugyanott a repülő madarak a törekvést, a kék mező a Rózsásdűlőt és Holt Tiszát, a másik a homok dűlőt mint falurészt jelképez.

h./ A címer alatti arany törésű kék szalag, benne 1270. mint a tatárjárásban megjelenő Matheus név falu változata, 1995. a község önállósodásának éve. Középen MÁTYUS feliratként a mai község neve.

A feliratok aranysárga színűek.

(3) Mátyus község zászlaja: lobogója fehér színű anyaga vászon, illetve selyem melynek közepén, tengelyében a zászlórúddal párhuzamosan Mátyus község címerét ábrázolja.

(4) Mátyus község jelképeinek használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne felirat: „ Önkormányzati Képviselő-testület Mátyus Község ” Középen a Magyar címerrel.

III.

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

3. §.

(1) A községi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.

(2) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselőtestületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra átruházhat.

(3) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(4) Az Önkormányzat a törvény keretei között:

- önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét,

- önkormányzati jelképeket alkothat,

- helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

- önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik,

- az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésből gondoskodik,

- saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat,

- szabadon társulhat más helyi önkormányzattal,

- érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet,

- feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

4. §

Az Önkormányzat köteles gondoskodni:

1. az egészséges ivóvízellátásról,

2. az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

3. az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

4. a közvilágításról,

5. a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, továbbá

köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

5. §

1. Az Önkormányzat feladata a közszolgáltatások körében különösen:

• a településfejlesztés, a településrendezés,

• az épített és természeti környezet védelme,

• a lakásgazdálkodás,

• a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás,

• a köztemető fenntartása,

• a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés,

• köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

• gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,

• közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,

• az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,

• a közösségi tér biztosítása,

• közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

• az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése,

• helyi véleménynyilvánítás fórumainak (többek között: helyi kábel TV, polgármesteri és képviselői fogadóórák stb.) biztosítása.

(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

• az önkormányzati rendeletalkotás,

• az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

• a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,

• a helyi népszavazás kiírása,

• az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címkék meghatározása, használtuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

• a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

• a megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,

• a településrendezési terv jóváhagyása,

• éven belüli 3 millió Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,

• kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány forrás átvétele és átadása,

• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,

• intézmény és (önkormányzati) vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet alapítása,

• közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

• eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

• felterjesztési jog gyakorlása (általánosságban, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja el),

• a népi ülnökök megválasztása,

• állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszűntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

• amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

IV.

A KÉPVISELŐ- TESTÜLET

6. §

(1) A képviselő- testület tagjainak száma négy fő, a tagok névszerinti felsorolását e rendelet

1. számú függeléke tartalmazza. A polgármester tagja a képviselőtestületnek.

(2) a képviselő- testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházza át, melyeket az érintett ágazat rendeletei szabályoznak. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

AZ ALAKULÓ ÜLÉS

A Képviselő- testület megalakulása

7. §

(1) A Képviselő- testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

8. §

(1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet

1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(4) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelességei

9.§.

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Ötv. –ben meghatározottakon túl a képviselő:

1. előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

2. a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

3. a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

4. a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

10.§.

(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől , majd ezt követően minden év január 1-étől számított 30 napon belül a helyi

önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCV. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig -az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Ötv. 20 §-ában

meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános.

11. §.

A települési képviselő:

1. a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

2. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólásokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

3. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,

4. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

5. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni,

6. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

12. §.

Kérdés, interpelláció

(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

Az SzMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

(3)Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni, ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(5) A képviselő-testület ülésen az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.

(6) Az interpellációról a körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

13. §.

(1) A Képviselő-testület dönt:

1. 1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;

   2. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A bizottságok tagjainak megválasztása

14. §

(1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.(2.számú függelék)

(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE

Az ülések

15. §.

(1) A Képviselő- testület évente legalább 6 ülés tart.

(2) Az ülések kezdési időpontja: 9 óra.

(3)Az ülések helyszíne: a Hivatal ülésterme.

Az ülés összehívása

16. §.

(1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább 2 nappal tájékoztatja, a meghívó Hivatal hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

17. §.

(1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester , aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését, annak akadályoztatása esetén az alpolgármester.

(2) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a Képviselő- testület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.

(3) A rendkívüli ülés összehívásának kötelezettségének a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget Ötv. 98.§. (2) bekezdésének f.) pontja alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vezetője hívja össze az ülést.

(4) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

18. §

(1) A képviselők és meghívottak a Képviselő- testület ülése előtt 5 nappal megkapják az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő- testület dönt.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (távbeszélő, távmásoló, stb.) is összehívható.

19. §

(1) Az írásos meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:

a/ a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét;

b/ a napirendi pont tárgya szerint illetékes hivatali ügyintézőt;

c/ valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. Erről a polgármester dönt.

(3) A polgármester köteles évente legalább egyszer a testületi ülésre meghívni az alábbi személyeket:

a/ Rendőrkapitány,

b/ helyi egyházak vezetőjét.

A nyilvános és zárt ülések köre

20. §.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő- testület

1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalását igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyaláskor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

2. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai a kisebbségi szószóló és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti akadályoztatás esetén az alpolgármester. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság Elnöke vezeti.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során, ellátandó feladatok

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

2. megállapítja az ülés határozat képességét (határozat képesség vizsgálat módja: a jelenléti ív csatolása a jegyzőkönyvhöz)

3. előterjeszti az ülés napirendjét

4. a rend fenntartása,

5. időszerű kérdésekről tájékoztatás,

6. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről

7. ülés bezárása

8. tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről

(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(7) A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat közérdekből nyilvános adat megszerzésének lehetősét.

A vita

21. §.

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő- testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) A körjegyző jelzi a Képviselő- testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

Az előterjesztés

22. §.

(1) A Képviselő- testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:

a/ a polgármester;

b/ a képviselő- testület tagja;

c/ a képviselő- testület bizottsága bizottsági határozat alapján;

d/ körjegyző ;

e/ a képviselő- testület által alapított gazdasági és közhasznú társaságok ügyvezetői;

f/ a képviselő- testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(5) Az előterjesztés két részből áll:

a/ Első rész:

1./ a tárgy pontos meghatározása;

2./ a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;

3./ az előkészítés során felmerülő vélemények;

4/ az előterjesztést készítők megnevezése.

b/ Második rész:

1./ határozati javaslat;

2./ a végrehajtásért felelős személy megnevezése;

3./ a határidő megjelölése.

Az ülés rendje

23. §.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a/ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b/ rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c/ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d/ ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

e/ a c/ d/ pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

Zárt ülés

24. §.

(1)A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a/ a Képviselő-testület tagjainak,

b/ a körjegyzőnek,

c/ a napirendi pontot tárgyaló bizottság tagjainak,

d/ az illetékes Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, illetve helyettesének

(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Döntéshozatal

25. §.

(1) A Képviselő- testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3)Minősített többség kell dönteni a következő ügyekben:

a/ rendeletalkotás;

b/ a Képviselő- testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat;

c/ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

d/ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

e/ intézmény-alapítás, átalakítás, megszüntetés;

f/ ötszázezer forintot meghaladó hitelfelvétel;

g/ közalapítvány létrehozás, alapítványhoz történő hozzájárulás;

h/ értékhatárra tekintet nélkül az önkormányzat tulajdonában lévő telkek és felépítmények feletti rendelkezés;

j/ a Képviselő-testület hatáskörének átruházása;

k/ kitüntetés, díszpolgári cím adományozás;

l/ zárt ülés elrendelése esetén;

m/ keresetet nyújthat be a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén;

n/ képviselő döntéshozatalból történő kizárása;

o/ településrészi önkormányzat létrehozás;

p/ titkos szavazás elrendelése;

r/ a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;

s/ helyi népszavazás elrendelése.

(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

26. §.

A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

27. §.

(1) A képviselő-testület döntései a következők lehetnek:

• rendelet,

• határozat,

• alakszerű határozat nélküli tudomásul vétel.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

• napirendi pontok meghatározásáról,

• ügyrendi kérdésekről,

• tájékoztató jellegű anyagok tudomásul vételéről,

• képviselő-testületi tag interpellációjára adott válasz elfogadásáról,

• rendelettervezet vagy határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványok elfogadásáról.

28. §.

(1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elején kezdődően folyamatos sorszámozással és évszámmal kell ellátni a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint.

(2) A képviselő-testület rendeletének jelölése:

Mátyus Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

../….év .(hó. nap)

r e n d e l e t e

(3) A képviselő-testület határozatának jelölése:

Mátyus Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

../….év.(hó. nap)

h a t á r o z a t a

(4) A rendeletek és határozatok sorszámozása arab számokkal történik.

29. §.

A határozatokat a körjegyző 8 napon belül megküldi az azok végrehajtásáért felelőssé tett személyeknek és szerveknek.

Az önkormányzati rendelet alkotásának főbb szabályai

30. §.

(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a./ a Polgármester;

b/ a Képviselő-testület tagja;

c/ a Képviselő-testület bizottsága;

d/ a körjegyző;

(2) A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglal követelmények figyelembevételével kell előkészíteni.

(3) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(4) A polgármester, a körjegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) A rendelet hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti.

(6) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a körjegyző gondoskodik.

A közzététel

31. §.

(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A Hivatalban a rendelet egy példányát el kell helyezni.

Szavazás

32. §.

(1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén kell megismételni. Amennyiben az ismételt szavazás során is szavazategyenlőség lép fel a szavazás azonnal megismételhető. Ha ennek eredménye során is szavazategyenlőség születik a javaslat elutasításának számít.

(3) A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

Név szerinti szavazás

33. §.

(1) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a körjegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

JEGYZŐKÖNYV

34. §.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

1. Első példányt a körjegyző kezeli, de hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.

2. Másik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vezetőjének.

(3)A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

2. az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

3. az ülés helyét, időpontját,

4. a megjelent képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát),

5. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

6. az ülés megnyitásának időpontját,

7. az elfogadott napirendet,

8. napirendként az előadót és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

9. a szavazás eredményét és a határozat szövegét,

10. a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményekről),

11. aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik. A képviselő ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

A közmeghallgatás rendje

35. §.

(1) A Képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.