BEREGI TISZAHÁT
A mai magyarországi Beregen a történeti Bereg vármegye Tisza melletti területeit értjük, mely Beregi Tiszahát néven ismert. Változatos fejlődéstörténeti múltjának eredményeképpen felszínét túlnyomóan holocén kori képződmények borítják. A Szatmár-Beregi-síkság és a Nyírség fejlődéstörténetében nagyon sok a közös vonás. Ez azért van, mert ez a terület is része volt annak a hatalmas hordalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók építettek fel.
Javasolt kirándulási útvonal: Vásárosnamény - Tiszaszalka - Tiszaadony - Tiszakerecseny - Mátyus - Lónya - Vámosa-tya - Beregdaróc - Csaroda - Tákos - Tarpa - Tivadar - Jánd - Gergelyiugornya
Kirándulásunk kiindulópontja Vásárosnamény.
Vásárosnaménynak csak a gergelyiugornyai része található a Beregben, de a látványosan fejlődő város a terület vonzáskörzeti központja. Városi rangját 1979-ben kapta. Történelmi múltja jelentős, amit elsősorban a Lónyay családnak köszönhet. A család legismertebb tagja Lónyay Anna volt, akinek a nevéhez fűződik a naményi vár kiépítése. A várkastélyt 1674-ben rombolták le. A város a Tisza bal partján a szabolcsi oldalon fekszik és csak Gergelyiugornya hozzácsatolásával lett ?kétpartos? település. A beregi terület a Rákóczi-hídon keresztül tartja a legfontosabb kapcsolatot az ország többi részével. Műemlékei közül a volt Tomcsányi-kastély emelhető ki. A barokk stílusban emelt épület a XVII. század első harmadában a Lónyay-család részére épült. 1728-ban bővítették és 1810 óta jelenlegi formájában áll
.
A református templom a város központjában található. A jelenlegi templom az 1937-ben lebontott XV. századi gótikus templom helyén épült. A régi templomból megmaradt egy gótikus zárókő és Lónyay Zsuzsanna epitáfiuma 1620-ból. Romantikus stílusban épült a XIX. század első felében az Eötvös-kúria, amely ma iskolamúzeum. A Beregi Múzeum egyedülálló gyűjteménye a vaskályha és öntöttvas-gyűjtemény, amelyek elsősorban a kárpátaljai kis vaskohókból kerültek ki. A beregi táj legteljesebb hímzés és szőttes-gyűjteménye és népi használati tárgyainak bemutatása szintén itt található. Festett húsvéti tojásból több mint 10 000 db-ot őriznek itt. A művelődési központjában évente kerül megrendezésre a fafaragó tábor. Csodálatos a város házasságkötő terme, amelyet fafaragások tesznek érdekessé. A város idegenforgalmi vonzerejét növeli az évente megrendezésre kerülő ?Bereg EXPO?, melynek a régi magtár ad otthont.
A város - mint vonzáskörzeti központ - kereskedelmi-, közigazgatási-, egészségügyi szerepköre mellett jelentős ipari üzemekkel rendelkezik, és ad munkalehetőséget a beregi embereknek.
Szállodái, fogadói és Gergelyiugornya ifjúsági szálláshelyei biztosítják a turisták részére, hogy a város legyen a beregi táj megismerésére vállalkozó hazai és külföldi turisták számára szervezett turistautak kiindulópontja.
Vásárosnaményból Tiszaszalkán, Tiszaviden, Tiszaadonyon, Tiszakerecsenyen, Mátyuson keresztül jutunk el Lónyára. Utunk a Bockereki erdő mellett halad el. Tiszaszalkán érdemes egy pillantást vetni a központban található L-alakú, különösen szép tornácos házra. Lónya református temploma román stílusú, a XIII. században épült. A XIV. században átépítették, majd a XVIII. században készült festett famennyezete. A templom berendezése népi barokk és 1776-ban Asztalos Lándor Ferenc készítette. Különösen a szószék koronája figyelemre méltó. Református fa harangtornya 1791-ben készült. A temetőben a Lónyay-család sírkápolnája található, amely neogótikus stílusban a XIX. század második felében épült. A falu határában lévő erdő számtalan állatritkasággal büszkélkedhet. Különlegességei közül a magyar gyík, a keresztes vipera, a nyestkutya, a kék kárpáti csiga említhető. A település határában egy mesterséges tó félszigetén található fogadó/vadászkastély/.
Lónyáról - a határt követve - jutunk el Barabásra. A falu esztergált faoszlopos tornácaiból mára egy maradt meg. Református templomának volt a megye legszebb gótikus Mária képes harangja. Jelenleg a debreceni egyházmegyei gyűjteményben található. Barabás határában emelkedik a Barabási-hegy (Mezőkaszonyi Tipet), amelynek a gerincén halad az országhatár. Valaha mindkét ország területén jelentős volt a szőlőtermesztés. A vulkanikus eredetű hegy elsősorban riodacitból épül fel. Délnek haladva jutunk el Vámosatyára. A falu látnivalói közül kiemelkedik a fa harangtorony és templom. A harangtorony helyben készült, mert a falu valaha ácsfalu volt. A torony a felső-tiszai fa harangtornyok között a második legmagasabb. A református templom gótikus stílusban a XIII. és XIV. században készült. Szentélyében pasztofórium található és a gótikus belsőben ornamentális festés található a XVII. századból. A fedélszék kivételes értékű ácsmunka.
A település várának romjait a szomszédos település Gelénes felé eső oldalon a határban találjuk. A Büdi vár romjai feltárás hiányában nem nyújtanak igazi látványosságot.
Vámosatyáról kelet felé haladva jutunk el Beregdarócra. A település neve ?daróc? a vadfogó szóból származik. 1332-35 között mint egyházas hely szerepel a pápai tizedjegyzékben. A ma is álló református templom elődje Árpádkori volt, amit 1465-ben átépítettek. A templomot gazdag kőfaragványok mérműves ablakok, szemöldökgyámos és pálcatagozatos kapuk jellemzik.
Görögkatolikus temploma 1877-ben készült. A településen fogadó és szövőház is működik. A határban halastó található, de külön engedéllyel megtekinthető a Báb-tava, ami Európa legdélibb dagadólápja. Védett növény- és állatvilága élményt nyújt a látogatóknak.
Beregdarócról Beregsurányon át jutunk el Csarodára. Csaroda református temploma román stílusban a XIII. században épült. A szentély bordás boltozata a XIV. század végi. A templom külső homlokzatán és a templombelsőben található népi falfestékek 1642-ből származnak. A hajó alakos /mosolygós szentek/ falfestése a XIII. század második felében készült. A borsodi típusú deszkamennyezetet és a szép csigás szószékkoronát, festett padokat 1777-ben kapja a templom. A református fa harangláb a XVIII. században készült, mivel a templom tornya nem bírta el a harangot. A református templom a fa harangláb védett műemléki környezetében több népi építészeti hagyományokat magán viselő lakóházat találunk. Ezek egyikében lett kialakítva a tájház. A templom közelében a Csaronda partja kínál kellemes pihenési lehetőséget. Csarodáról csak pár kilométer Tákos. A falu valamikor a Dél-Bereg ősi tölgyerdeiben megbúvó kis írtványfalu volt.
Tákos temploma és fa haranglába népi építészetünk gyöngyszeme. A templomot 1766-ban építették és 1784-ben bővítették. Falai ?patics? falak, amelyek a gyakori árvizek miatt készültek vesszőfonatból, tapasztással. A kazettás, virágmintás festett famennyezetét Asztalos Lándor Ferenc készítette. A fa harangtornyot az 1757-ben épült torony mintájára 1986-ban újraépítették. A falu híres volt ?tőkés kapuiról?, azonban mára csak Sóstón és Szentendrén látunk hasonlókat. A beregi hímzés egyik központjának is tekinthető Tákos, hiszen innen származnak a ?tákosi kiskacsás?, a ?tákosi tulipán? vagy a ?szarvasos? minták.
Tákosról Hetefehércsén keresztül haladunk Tarpára. Fehércse református temploma késő barokk stílusban épült 1802-ben. Hete református temploma szintén késő barokk és ugyancsak 1802-ben épült.
Tarpa a beregi terület legjelentősebb települése volt. Templomának tornya 45 és fél méteres magasságával a környék legmagasabb tornya 1798-ban készült, mert az eredeti 4 fiatornyos sisak leégett. A templom gótikus stílusban a XV. században készült. Különös figyelmet érdemel az eredeti, XV. századi egyetlen, hatalmas tölgyfából bárdolt bejárati ajtó. A templom impozáns belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A falu másik műemléke a szárazmalom. A 13 méter átmérőjű, fából készült fogaskerék, melyet lóval mozgattak, hatalmas zsindelyes tető alatt található. A fogaskerék a malomház orsóját forgatta, amely mozgásba hozta az őrlőkövet. A tájház 1976-ban nyílt meg, és bemutatja a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat.
A faluban néhány népi klasszicista ház is védettséget élvez, és érdemes a megtekintésre. Esze Tamás szobra Német Mihály alkotása, a falu központjában található. A falu a beregi keresztszemes hímzés egyik központjának számít. Mintái közül említést érdemel a ?tarpai tulipános? és a ?tarpai szegfűs?
.
Híres a tarpai szilvapálinka, amelyet ma már helyben palackoznak, és hamarosan turisztikai látványosság lesz a biofarm, amelyen már ma is megtalálhatók a magyar szürke marha, a racka juh, a mangalica malac szép példányai. A falu határában lévő tarpai Nagy-hegy a kárpáti vulkanizmus egy néma tanúja, amelyet a ?70-es árvíz idején jelentősen kibányásztak. Ma a megmaradt területen szőlőművelés folyik.
Tarpától délnek haladva mindössze 4 kilométerre található Tivadar. Református temploma barokk stílusban a XVIII. században épült. Berendezése copf stílusú, és szintén a XVIII. század végén készült. A település lassan üdülőfaluvá válik, hiszen kempingje, fogadója és számos falusi turizmus szállásadója várja az üdülni vágyó vendégeket. A Tisza partja kellemes fövenyével a strandolni vágyók ezreit vonzza.
Tivadarról Gulácson keresztül jutunk el Jándra. A Tisza mederváltozásai miatt az utóbbi 15 évben nagyon jelentős homokföveny alakult ki, amely egyre több turistát vonz. Jándtól mindössze pár kilométer Gergelyiugorny
Kerékpáros túrák:
1.Tuzsér-Györöcske-Záhony-Zsurk-Tiszaszentmárton-Eperjeske- Mándok-Tiszamogyorós-Lónya-Mátyus-Tiszakerecseny-Tiszaadony-Tiszavid-Tiszaszalka-Vásárosnamény (Gergelyiugornya) A táv: 65 km, 100 m szintemelkedéssel. A túra megtételére ajánlott időszak: márciustól novemberig A túra zömében gyér forgalmú műúton és a Tisza gátján, sík terepen vezet. Esős időben is járható, könnyű túra. Igazolványt vigyünk magunkkal a határ közelsége miatt!
A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója a megye sok pontján különféle lehetőségeket kínál, pl. vízitúrák, úszás, hajókirándulás. Különösen a Tisza felső folyása vonzó része a megyei szakasznak. A túrák útvonala e könyv és a megyetérkép segítségével könnyen összeállítható, ezért csupán néhány lehetőséget közlünk:
I./1. A népszerű Nemzetközi Tisza Túrát a Magyar Természetbarát Szövetség Tisza-menti megyei természetbarát bizottságai (szövetségei) rendezik. A túrát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Természetbarát Bizottság szervezi és indítja minden év július és augusztus hónapokban általában Bustyino (Bustyaháza) Tiszabecs Tokaj Szolnok és Szeged között. Információ a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Természetbarát Bizottságtól kérhető * :4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Pf. 16; ( :42/311?577 Fax.: 42/ 311?578; szövetségi nap: csütörtökön 17.00?20.00 óráig
|