Drága nagymama,itt hagytál minket,egy búcsúszó nélkül.Nem maradt más csak az emlék, és a nagy fájdalom, ami sebet ejtett a lelkemen.
Nagyapám
Fáj, zokog a lelkem:Kit legjobban szerettem,Már mindenki elfeledte!Csak én maradtam,Ki kutatta, kereste!De még sem találtam,Csak a vérző helyét A szívemben.Kitépték belőle...Már nem nyújtsa felém kezét,Már nem érez semmit,És nem lát senkit!Lelke felszállt a mennyekbe...Lassan belefulladok a könnyekbe.Hiába vigasztalnak engem,Hiszen az üresség ott marad a szívemben!Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;Hiány, szeretet, fájdalom,És az ottmaradt sírhalom!
Drága nagymama,itt hagytál minket,egy búcsúszó nélkül.Nem maradt más csak az emlék, és a nagy fájdalom, ami sebet ejtett a lelkemen.
Nagyapám
Fáj, zokog a lelkem:Kit legjobban szerettem,Már mindenki elfeledte!Csak én maradtam,Ki kutatta, kereste!De még sem találtam,Csak a vérző helyét A szívemben.Kitépték belőle...Már nem nyújtsa felém kezét,Már nem érez semmit,És nem lát senkit!Lelke felszállt a mennyekbe...Lassan belefulladok a könnyekbe.Hiába vigasztalnak engem,Hiszen az üresség ott marad a szívemben!Mindig másak a napok,
De az érzések ugyanazok;Hiány, szeretet, fájdalom,És az ottmaradt sírhalom!